A por olykor jól észrevehető, máskor szemmel alig látható, így tudomást sem veszünk róla, ha nem dolgozunk olyan környezetben, ahol erre kifejezetten felhívják a figyelmünket a légzésvédelemmel kapcsolatos előírások. Ezek nem csak üres szabályok, nagyon is indokoltak, mert a por komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet. Cikkünkben részletesen áttekintjük, hogy hogyan árthat a por az egészségnek, különös tekintettel a légzésvédelemre, de kitérünk más hatásokra is.
Külön figyelmet szentelünk a különböző méretű részecskéknek és annak, hogy hol találkozhatunk velük (munkahely, otthon, iskolában), valamint kitérünk arra is, mely védelmi eszközök javasoltak és miért fontos a minőségük.
Miért számít a por méret szerinti besorolása?
A légúti, és nagyobb távlatban az egész szervezetre gyakorolt hatások nagyban függnek attól, hogy mekkora méretű részecskéről van szó. Az alábbiakban a szakirodalomban használt főbb kategóriákat tekintjük át:
Durva por a nagy szemcseméretű por: általában 10 µm (mikrométer) feletti, vagy közel 10 µm körüli szemcseméretű részecskék. Ezek még láthatók és érzékelhetők, pl. építkezésnél, útépítésnél. Finom por a jellemzően ≤ 2,5 µm (PM₂,₅) a légszennyezésben. Ezek már képesek mélyebbre hatolni a légutakba. Ultrafinom por, vagyis nanorészecskék ≤ 0,1 µm = 100 nm (nanométer) körüliek, vagy még kisebb méretű részecskék. Ezek különösen veszélyesek lehetnek, hiszen a légutakon túl akár a vérkeringésbe, szervekbe is bejuthatnak.
Fontos tudni, hogy minél kisebb a részecske, annál nagyobb lehet a felülete testtömeg-arányosan, és gyakran annál nagyobb a mélyen ható káros hatás is.
Hol és milyen porral találkozhatunk?
Munkahelyi környezet
Építőiparban a betonvágás, csiszolás, bontás során durva és finom por is keletkezik, a láthatatlan és a szemmel nem látható finom részecskék is jelen vannak.
Fémmegmunkálásnál, hegesztésnél az ultrafinom részecskék keletkezhetnek, például fémgőzökből, olvadékból. A szakirodalom szerint az ultrafinom (PM₀,₁) részecskék hegesztésnél is magas koncentrációban fordulnak elő. Porvédő maszk viselésével védekeznek az ilyen helyeken, ami a NESLER legzesvedobolt.hu oldalán beszerezhető professzionális minőségben.
A maszk csak akkor véd igazán, ha megfelelően illeszkedik az arcra, és megfelelő osztályú szűrőbetéttel rendelkezik, ebben a szakértő segítségét érdemes kérni. A maszk minősége számít, például az FFP3-as szintű maszk már a legszigorúbb hatékonysággal rendelkezik. Ha a szűrő nem elég jó, a finom vagy ultrafinom részecskék áthatolhatnak. Ha az illesztés rossz (laza pánt, nem megfelelő arcforma), akkor levegő megkerülheti a szűrőt, tehát nem jut át minden belélegzett levegő a szűrőn. Tartós használatnál a szűrő telítődik, elhasználódik, így rendszeres cseréje is szükséges.
Munkahelyen fontos, hogy az alkalmazott maszk megfeleljen az adott por típusa és koncentrációja szerinti védelmi fokozatnak, például hegesztésnél ultrafinom fémrészecskékre nagyobb védelem kell. Például a laborokban, nanotechnológiai üzemekben vagy tudományos/gyártási környezetben nanorészecskék kezelése során fokozott porveszély áll fenn. A mezőgazdaságban, bányászatban a talaj- és kőpor, szálló por is munkahelyi veszélyforrás lehet.
Otthoni környezet és a mindennapi élet
Beltérben a bútorpor, textilek szálai amelyek durvább szemcseméretűek lehetnek, de ha például felújítás van, finom részecskék is keletkeznek. Konyhai környezetben, ha például zsíros füst, vagy mikro-részecskék képződnek (olajban sütésnél), az is a belső légutakat terhelheti.
A forgalmasabb utak melletti lakásokba a közlekedési eredetű finom és ultrafinom por is bejut. A városi levegőben a kinti finom és ultrafinom porszemcséknek a járókelők, kerékpárosok, gyermekek is ki vannak téve.
A hobbitevékenységek, mint csiszolás, faragás, készülékszerelés, vagy ahol építőanyag- vagy fémpor jöhet létre talán az egyik leghangsúlyosabb helyszín, mert itt nincsenek előírt munkavédelmi szabályok és kevesen figyelnek oda a légzésvédelemre, pedig komolyabb baj is lehet a felületességből.
Hogyan árt a por? Légzésvédelem, légutak veszélyeztetettsége
A légutak minimalizálás nélküli por-expozíciója többféle módon okozhat problémát:
- A durvább por (pl. > 10 µm) elsősorban az orr-garat területén, hörgők felsőbb szakaszán tapad meg, okozhat irritációt, köhögést, légúti érzékenységet.
- A finom por (≤ 2,5 µm) már a tüdő kis hörgőibe és léghólyagocskákhoz is eljuthat, ott gyulladásos reakciót válthat ki, csökkentheti tüdőfunkciót.
- Az ultrafinom nano-részecskék (≤ 0,1 µm) még durvábban ártanak, mert könnyebben jutnak át a légutakon, akár a véráramba is bejuthatnak, más szervekbe is eljuthatnak, és tartósabb károsodást okozhatnak.
Példák a légúti hatásokra:
- Köhögés, nehézlégzés, asztmás rohamok súlyosbodása.
- Légzőszervi betegségek kialakulásának rizikója nő (pl. tüdőtágulat, krónikus bronchitis).
- Főként munkahelyi környezetben, például fémhegesztésnél „fémfüst-láz” jelenség, ami az ultrafinom részecskék által kiváltott tüdőgyulladásos tünet.
Miért elsődleges a légzésvédelem?
Mivel a por első kapuja a szervezetbe a légutakon át vezet, azaz beszívjuk, tehát a légzésvédelem az első és legkézenfekvőbb védekezés. A megfelelő légzésvédő maszk (például jól záródó részecskeszűrős félálarc) viselése jelentősen csökkentheti az inhalált porszemcsék mennyiségét.
Bár a légzőrendszer az elsődleges célpont, nem szabad figyelmen kívül hagyni a por más testrendszerekre gyakorolt hatásait sem. Az ultrafinom részecskék – akár légúton keresztül – bejuthatnak a keringésbe, gyulladásos folyamatokat idézhetnek elő, és szerepet játszhatnak szív- és érrendszeri betegségekben. Így tehát nem csak a légzőrendszert károsítják, hanem hosszabb távon a magasabb vérnyomás, érelmeszesedés, akár szívinfarktus kockázata is növekedhet.
Kép forrása: legzesvedobolt.hu